 |
|
Ha ez a levél nem látható, mint weblap klikkeljen ide |
Nemzeti Hírháló hírlevél |
|
|
 |
|
|
|
|
| |
"Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában!"
Budaházy György közleménye Csurka István halála kapcsán
Meghalt Csurka István. Halottról igazat vagy semmit. Az igaz, hogy számtalanszor leügynöközött minden alap nélkül, miközben ő tényleg volt ügynök, viszont az is igaz, hogy számos tabu témát feszegetett úttörőként és sok dolgot megmondott előre, ami bekövetkezett (persze mondhatnánk, hogy ha ő előre tudta, miért nem tett többet ellene, de szemráhányást most már ne tegyünk). Minden hibájával együtt vitathatatlanul a nemzeti radikalizmus nagy öregje volt, akinek munkásságából mindannyian merítettünk valamit. Nyugodjon békében, hozzátartozói pedig fogadják részvétemet.
Budaházy György
Honosításhoz ezt adta le egy kérvényező
Kérvény
Alulírott magyar állampolgárságot kérek.
Nem vagyok szerb, román sem német,
Itt Erdély szívében, Marosvásárhelyen élek
Itt ahol nap mint nap fogy a magyar lélek.
Valamikor régen, amikor születtem
Magyarország volt a szülőhazám nékem.
Mások döntötték el hovatartozásom
Egy Párizs melletti béketárgyaláson.
Átjöttek a hegyen sunyi, szolga népek,
Kik a magyar földön piócaként éltek,
S amikor legutóbb csatát vesztettünk
Áruló férgekként fordultak ellenünk!
Így került szép hazám tolvajok kezébe,
Az árulóknak ez lett búsás fizetése!!
Szeretnének minket ma is kiirtani!
Mert az ellopott javakat vissza kéne adni!
Remélem és hiszem, fordul majd a világ!?
Fog még nyílni nekünk sok-sok színes virág!
Nem lehet, hogy a Sors mindig verjen minket,
S állandóan nyaljuk vérző sebeinket!
Százszor megfizettük a reánk rótt adót,
Amit a balsors vállainkra rakott!
Nem voltunk nem leszünk szolganemzet soha!
Eljött az idő végre: mostan vagy soha!
Mély álomból lassan felébred a nemzet,
Vezetőink ezért nagyon sokat tesznek!
Egyszer, majd egy napon feleszmél a világ
Hogy kinek jár a tövis kinek a virág!?
Vár reánk a szép, nagy, közös Európa;
Határait védjük évszázadok óta!
Nyugodtan élhettek benne a nemzetek;
Megvédték őket vitéz magyar kezek!
Te szép Erdély ország, mikor leszel szabad?
El kéne már űzni a kakukkmadarakat!!!
Te aki egykor sasok fészke voltál
Ily szomorú sorsra miért is jutottál?
Te vagy a magyarok igazi bölcsője,
A magyar nemzetnek voltál megmentője!
Elkerült minket a török veszedelem,
Itt mindig magyar volt minden fejedelem!
Nem kedvezett nekünk a huszadik század,
Elorozták tőlünk gyönyörű hazánkat!
Egy kakukknemzetség sunyi, lusta népe
Árulásért kapta hazámat cserébe!!
Lett is üldözése itt a magyar szónak,
Sokan letagadták, hogy magyarok voltak.
Mások meg elmentek új hazát keresni,
Idegen hazában sorsunkat siratni.
Én aki maradtam nagyon szépen kérem!
Magyar állampolgárságom adják vissza nékem!
Ígérem az leszek aki eddig voltam,
Én magyar maradok - itt az ősi honban!!
|
Vonalban levők száma  | | | | |
Felhívás a kormányhoz és Magyarországhoz
2012. február 6., hétfő 01:26
Budapest, 2012. február 6., hétfő (OS) - Egymást követő kormányok sorban mulasztották el a Malév helyzetének rendezését. A Malév elvesztése azonban olyan ár, amelyet a magyar társadalomnak nem szabad megfizetnie. Nem engedhetjük meg maguknak, hogy annyi leépített és elkótyavetyélt iparágunk és vállalatunk után légiközlekedésünk is a tehetetlenség áldozatává váljon. Felhívjuk a magyar kormányt, hogy haladéktalanul állítsa vissza a Malév működését, vagy azonnal alapítson új nemzeti légitársaságot a Malév személyzeti állományával és eszközeivel, amíg piaci pozíciónk el nem vész.
Felhívás a kormányhoz és Magyarországhoz
Az Élőlánc Magyarországért megdöbbenéssel értesült a Malév leállításáról és felszámolásának szándékáról. Ez a lépés pótolhatatlan veszteséget jelentene a magyar gazdaság és az egész ország számára. Felhívjuk a magyar kormányt, hogy haladéktalanul állítsa vissza a Malév működését, vagy azonnal alapítson új nemzeti légitársaságot a Malév személyzeti állományával és eszközeivel, amíg piaci pozíciónk el nem vész.
A Malév stratégiai fontosságú vállalat gazdasági és politikai szempontból egyaránt. A légiközlekedésben világszerte éles verseny folyik a leszállási jogokért és útvonalakért. Nem véletlen, hogy a különböző légitársaságok máris jelentkeztek igényeikkel a Malév útvonalai és személyzete iránt. Amennyiben nekik megéri ezt a tevékenységet folytatni, a Malévnak is megéri, csak szilárd pénzügyi háttérre és politikai környezetre van szüksége.
Egymást követő kormányok sorban mulasztották el a Malév helyzetének rendezését. A Malév elvesztése azonban olyan ár, amelyet a magyar társadalomnak nem szabad megfizetnie. Nem engedhetjük meg maguknak, hogy annyi leépített és elkótyvetyélt iparágunk és vállalatunk után légiközlekedésünk is a tehetetlenség áldozatává váljon.
A Malév azonnali leállítását a Európai Unió azon döntésével indokolják, hogy a vállalatnak vissza kell térítenie az eddigi állami segítséget és nem kaphat továbbit. Az EU-ban azonban gyakori az állami segítségnyújtás kiemelt fontosságú vállalatoknak. A francia autóipar 2009-ben 6 milliárd euró állami segítséget kapott. A pénzügyi válság során az EU országai a teljes EU GDP 13%-ának megfelelő összegű állami segítséget biztosítottak bankjaiknak. A Malévnak mint stratégiai jelentőségű infrastrukturális szerepet ellátó vállalatnak nyújtott állami segítség nem egyedi és nem rendkívüli. A Malév megtartása és működtetése nemzeti érdek, amit nem szabad alárendelni egy nem megválasztott nemzetek feletti bürokrácia döntéseinek, különösen a mai helyzetben, amikor az EU-t alapjaiban rengette meg a pénzügyi és velejáró politikai válság.
Az EU-nak visszafizetendő állami támogatás kezelésére és a közvetlen állami segítség pótlására többféle megoldás lehetséges: kölcsönnyújtás, az EU döntés megfellebbezése, a visszafizetés átütemezése, költségvetési pénzek átcsoportosítása, és a magyarországi magántőke támogatása. Itt az ideje, hogy Széchenyi nyomdokaiba lépve a hazai magántőke építő szerepet vállaljon a nemzetgazdaság finanszírozásában. A Malév vagy utódjának elindítása elképzelhető hazai szervezetek és magánemberek tőkejegyzésével is. Mi, magyar polgárok, elszegényedtünk, de hajlandóak vagyunk áldozatot hozni, ha magunknak építünk és alapítunk vállalatot.
Szeretnénk kinyilvánítani a Malév minden dolgozójának elismerésünket és köszönetünket munkájukért, valamint együttérzésünket és bátorításunkat. Bízunk benne, hogy hamarosan újra felszállnak és munkába állnak a piros-fehér-zöld felségjel alatt.
2012. február 6.
Élőlánc Magyarországért
| | | | |
A Malév-csőd az államkasszáig gyűrűzhet: több száz milliárd lehet a tét
2012. február 06., hétfő, 13:44 hvg.hu
A ferihegyi repülőtér privatizációs szerződése alapján hatalmas kiadása keletkezne az államnak, ha a Malév bedőlése miatt a Budapest Airport is csődbe menne. Ma még azonban egyáltalán nem biztos, hogy az esetleges több száz milliárdos kártérítés minden feltétele teljesül. Azt se tudni, egyáltalán az állam húzná-e a rövidebbet, ha perre menne a Budapest Airporttal.
A Malév hiányában az államnak körülbelül 1,5 milliárd euró, átszámítva "450 milliárd forint azonnali fizetési kötelezettsége keletkezne, ami a költségvetési hiánycél tartása szempontjából kritikus következményekkel járna" - írta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tavaly decemberben bemutatott, a légitársaság örökségét bemutató Fehér könyve.
Ez eddig a legmagasabb szintű visszaigazolása annak a már évekkel ezelőtt megjelent, de hivatalosan soha el nem ismert sajtóértesülésnek, hogy 2005 decemberében a Gyurcsány-kormány olyan szerződést kötött a Ferihegyi repülőtér privatizálásakor, amelynek alapján a Malév bedőlése esetére hatalmas fizetési kötelezettsége keletkezhet a magyar államnak.
Erre a Fehér könyv szerint azért kerülhet sor, mert a Malév volt a Budapest Airport Zrt. legjelentősebb partnere: forgalmának mintegy 40 százalékát biztosította és évente mintegy 15 milliárd forintot fizetett ki légiközlekedési bevételek, ingatlan- és kiskereskedelmi bérlet jogcímen. Az állam kártérítési kötelezettsége a kormányzati dokumentum alapján amiatt keletkezne, hogy a Malévtól származó bevételek elmaradása a Budapest Airport ellehetetlenülését eredményezheti.
A privatizőrök nem emlékeznek
A költségvetésre nézve veszélyes kitételt az akkori privatizőrök megkeresésünkre nem tudták megerősíteni. Veres János, aki a Gyurcsány-kormány pénzügyminisztere volt 2005 és 2009 áprilisa között, a hvg.hu kérdésére azt mondta, nem látta a privatizációs szerződést. Pedig az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-t (ÁPV Rt.), amely névleg a szerződést lebonyolította, a tulajdonos nevében a Pénzügyminisztérium felügyelte.
Ferihegy: hoppon maradt Malév-utasok
A több mint 6 éves dokumentum részleteinek felidézésében az ÁPV Rt. akkori elnöke sem tudott segíteni. Mészáros Tamás csak halványan emlékezett a több száz oldalas szerződésre, a potenciálisan jelentős költségvetési kiadást jelentő kitételre pedig egyáltalán nem. A hvg.hu kérdésére elmondta, hogy a szerződés megkötésekor nem érezte kockázatosnak, hogy a vonatkozó záradék miatt a Malév leállhat. A szerződés szerint a kockázat legfeljebb az lehetne, hogy drasztikusan csökken a repülőtér forgalma, mondta, de annak idején arra számítottak, hogy a Malév bedőlése esetén más légitársaságok lépnek a helyébe.
Megkérdeztük Kovács Árpádot, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) akkori és a Költségvetési Tanács jelenlegi elnökét is, ugyanis az ÁSZ, nem részletezve a szerződést, felhívta a figyelmet a reptérprivatizáció kockázataira az ÁPV Rt. 2005. évi működéséről szóló jelentésében. Kovács Árpád azonban nem akart beszélni a szerződésről, és a jelentés készítőihez irányított minket.
A repülőtérprivatizáció
A Budapest Airporton 2005 decemberében sikerült túladnia a Gyurcsány-kormánynak. Az ügylet a kétezres évek legnagyobb privatizációs bevételét hozta. A brit BAA International Holdings Ltd. összesen 464,5 milliárd forintot fizetett a BA 75 százalék mínusz egy szavazatnyi részvénycsomagjáért, a 75 évre szóló vagyonkezelői jogért, továbbá a tevékenységhez szükséges állami tulajdonú eszközökért.
Ezt követően a brit tulajdonost 2006 júliusában bekebelezte a spanyol Grupo Ferrovial, amely 2007 júniusában a Budapest Airportot eladta a német Hochtief építőipari konszern vezette konzorciumnak, a reptér jelenlegi tulajdonosának. Tavaly júniusban végül az Orbán-kormány eladta a maradék 25 százalék+1 szavazatnyi állami részesedést is a BA tulajdonosainak 36,6 milliárd forintért.
A BA hiteleit kellene visszafizetni (...)
| | | | |
Pánikszerű hűségeskü Izrael mellett a Külügyminisztériumból
2012, február 5 - 21:05 MTI nyomán barikad.hu
A Külügyminisztérium olyannyira fontosnak tartotta, hogy ismét, sokadszorra hűségesküt tegyen Izrael mellett, hogy még vasárnap is kiadtak egy közleményt, melyben elhatárolódnak a Jobbiktól - illetve attól, amit a radikális párt nem is mondott. Gyöngyösi Márton szerint ez elfogadhatatlan egy közintézménytől.
 A magyar Külügyminisztérium (KÜM) elítéli Gyöngyösi Márton jobbikos parlamenti képviselőnek a The Jerusalem Post című lapban olvasható, egyebek mellett a holokauszttal kapcsolatos álláspontját - közölte a tárca vasárnap.
Gyöngyösi Mártont, a Jobbik külpolitikai szóvivőjét, az Országgyűlés külügyi bizottságának jobbikos alelnökét a The Jerusalem Post úgy idézte, mint aki a The Jewish Chronicle című folyóiratnak nyilatkozott, megkérdőjelezve a holokauszt magyar áldozatairól szóló hivatalos - egyébként számos történész szerint vitatott - számokat, Izraelt egy náci rendszerhez hasonlítva és pártja támogatásáról biztosítva Iránt.
A KÜM a közleményében azt írta, határozottan elítélik a Jobbik parlamenti képviselőinek a "holokauszt, az izraeli belpolitikai helyzet, valamint a közel- és közép-keleti politikai viszonyokkal kapcsolatos álláspontját".
A minisztérium jó tanulóként felmondta a kötelező mantár, mely szerint a holokauszt "példa nélküli népirtásnak tartják", és rendkívül fontosnak ítélik, hogy ennek "kellő súlya legyen a nemzeti emlékezetben, az iskolai oktatásban, a kutatásban, az áldozatok és hozzátartozóik kárpótlásában". "Hazánk a Holokauszt-tagadás minden formáját visszautasítja" - szögezi le az ötvenes évek harcias szervilizmusának legszebb éveit idéző hangnemben a KÜM.
Elkötelezettek Izrael mellett
Természetesen nem maradhat ki a közleményből az Izrael, illetve az Egyesült Államok melletti rendíthetetlen kiállás deklarálása sem. A magyar külpolitika a rendszerváltozás óta mindig elkötelezett volt Izrael biztonsága mellett - szögezi le valóban tényszerűen a minisztérium. Magyarország támogat minden olyan törekvést, amely "a tartós és igazságos, a két-állami megoldáson alapuló, tárgyalásos béke megteremtésére irányul" az izraeli-palesztin konfliktusban. Az iráni helyzettel kapcsolatban "osztja mindazokat az aggodalmakat", amelyeket EU- és NATO-partnereink több alkalommal is megfogalmaztak, és aktív résztvevője e szövetségi politika alakításának és végrehajtásának" - írta a KÜM.
Amit a Jerusalem Post írt...
Gyöngyösi Márton a lap szerint arról beszélt, kérdéses, hogy valóban 400 ezer magyarországi zsidót öltek meg vagy deportáltak a holokauszt idején. "Fantasztikus üzletté vált a számokkal való ugrándozás" - mondta Gyöngyösi.
Szerinte Izraelnek a palesztinokkal folytatott politikája "azonos a fajgyűlöleten alapuló náci rendszerrel. Nézze meg Libermant (az izraeli külügyminisztert), nem különbözik Göbbelstől (a náci propaganda minisztertől). Tiszta náci" - idézik a lapban a Jobbik országgyűlési képviselőjét.
Gyöngyösi utalt Simon Peresz izraeli államfő 2007-es beszédére, amelyben méltatta honfitársai üzleti sikereit Magyarországon. "A zsidók Izraelen kívül építkeznek. Van a viselkedésükben egyfajta terjeszkedés. Ha Peresz támogatja a gyarmatosítást, akkor arra magától értetődő válaszuk az embereknek, hogy úgy érzik, nem kérünk a zsidókból" - fogalmazott a jobbikos politikus. A lap a csúsztatásos rágalmazás iskolapéldáját adva megjegyzi, Gyöngyösi "láthatóan osztja" (!!!) Irán sokat hangoztatott célját, hogy "letörölje Izraelt a térképről".
...és ami valóban elhangzott
Gyöngyösi Márton a barikad.hu megkeresésére elmondta, a vele készült interjút közlő brit Jewish Chronicle meglehetősen érdekes szerkesztésben interpretálta szavait.
"A lapban az újságíró azt írta, szerintem a zsidóknak nincs joga arról beszélni, mi történt a II. Világháborúban. Ez a mondat a valóságban úgy hangzott el, hogy egy olyan ország esetében, amely apartheid politikát folytat, mint Izrael, erkölcsileg meglehetősen visszás, hogy bármilyen kritika esetében a II. Világháború idején átélt borzalmakat idézi fel.
A többi említett mondatomat is hasonló "hitelességgel" adta vissza az újság. Ami viszont felháborító, hogy egy közintézmény jelen esetben a Külügyminisztérium a közleményében egy parlamenti pártnak, a Jobbiknak a politikájától határolódik el. Félreértés ne essék a minisztérium nem pártintézmény. Az a szervilizmus pedig, amely közleményükből kiérződik, visszaidézi a régi szocialista időszakot, amikor hasonlóan reagáltunk Szovjetunió felé a vélt vagy valós megnyilatkozásokkal összefüggésben.
Az pedig a Külügyminisztérium amatőrizmusát mutatja, hogy a Jewish Chronicle interjújából, a Jerusalem Postban íródott cikket alapul véve, az írások hitelességéről meg sem győződve azonnal közleményt adtak ki". - nyilatkozta. A minisztérium eljárását az is minősíti, hogy sem engem, sem a Jobbikot nem keresték meg az ügyben, mielőtt hisztérikus hangvételű nyilatkozatban határolódtak el tőlünk". - nyilatkozta portálunknak Gyöngyösi Márton.
LR - BG
| | | | |
A Fidesz a szélsőségesen liberális Gerő András kezébe adja a moldvai csángók sorsát
2012. február 05. 18:46 Hunhír.info
 A Jobbik Magyarországért Mozgalom elfogadhatatlannak tartja azt a politikai gyakorlatot, amely pártérdekeknek rendeli alá az ideiglenesen elszakított nemzettestvéreink sorsát. Az új rend szerint Habsburg Intézet igazgatója, a szélsőségesen liberális Gerő András mondhatja meg Budapestről, mi kell, mi jó a moldvai csángóknak.
A Jobbik Magyarországért Mozgalom elfogadhatatlannak tartja azt a politikai gyakorlatot, amely pártérdekeknek rendeli alá az ideiglenesen elszakított nemzettestvéreink sorsát. Különösen igaz ez akkor, amikor a nemzeti jelzőtől lassan fényévnyi távolságra kerülő Fidesz "szakpolitikusai" egy több mint tíz éve sikeresen működő rendszert vernek szét saját befolyásuk növelése érdekében, további táptalajt adva ezzel a román állam asszimilációs törekvéseinek.
A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége tizenegy év alatt páratlan nemzetmentő munkát végzett azzal, hogy 25 csángóföldi faluban indította el a magyar nyelvű oktatást, lehetővé téve 2500 gyermek számára az anyanyelv megőrzését. Emellett működtette a Csíkszeredai Csángó Kollégiumot, s magyar házat épített hét moldvai településen.
Az elmúlt évtizedben a Romániában élő magyarok száma közel kétszázezer fővel csökkent. Az a szervezet, amely keleti szomszédunk ismert magyarellenes politikája közepette is képes elérni az MCSMSZ eredményeit, minden állami támogatást megérdemel, megérdemelne az anyaországtól. Főleg akkor, ha annak "nemzeti" kormánya van. De nincs.
Ezt jelzi, hogy a kormánypárt a csángók megmaradásáért vívott küzdelmet az eddigi, még a szocialisták által is biztosított támogatás megvonásával honorálta, hogy aztán a Moldvai Csángómagyar Szövetséget annak 100 milliós, jórészt magánfelajánlásokból származó ingó és ingatlan vagyonával együtt beolvassza a Fidesz egy újonnan létrehozandó liberális alapítványába. Abba az alapítványba, melyben többek között a Habsburg Intézet igazgatója, a szélsőségesen liberális Gerő András mondhatja meg Budapestről, mi kell, mi jó a moldvai csángóknak. A Fidesz ezzel nem tesz mást, mint szellemileg privatizálja a csángó magyarokat. Pont úgy, ahogy egy liberális párthoz illik, mely nem nemzetben, hanem kizárólag önmagában képes gondolkodni.
A Jobbik Európa parlamenti képviselőjeként nem hagyhatom szó nélkül a nemzetrombolás eme kicsinyes és szándékos megnyilvánulását, ezért felszólítom az Orbán-kormány Nemzetpolitikai Államtitkárságát, mutasson az eddigieknél sokkal felelősségteljesebb magatartást a csángó magyarok irányába.
Ennek részeként ne a csángók Fidesz-identitásának erősítését tekintse elsődleges céljának, hanem azt, hogy moldvai testvéreink a román ellentörekvések közepette is megőrizhessék magyar öntudatukat, ezzel erősítve nemzetünk érdekérvényesítő képességét a világban.
Szegedi Csanád
EP-képviselő, a Jobbik alelnöke
Forgó Irén - Facebook
Továbbra sem áll a sajtó nyilvánossága elé Németh Lászlóné, az új nemzeti fejlesztési miniszter asszony. Nincs diplomája, nem tud beszélni, nem szalonképes... Igaz, neki nem beszélnie kell, hanem aláírnia mindazt, amit elé tesznek! A leggyengébb láncszem. 19,30 órától a Hír Tv-ben megint Völner Pál államtitkár ad tájékoztatást. Némethné lefagyott...
| | | | |
Népszavazási kezdeményezés az EU-kilépésről, Ausztriában
Posted on 2012/02/04 Nemzeti InternetFigyelő
Az Európai Unióból való kilépésről szóló népszavazás megindoklása:
Ausztria az Európai Unióhoz (a továbbiakban: EU) egy szövetségi alkotmánytörvénnyel csatlakozott, amelyet népszavazás kísért. Tehát az EU-kilépésnél is így kell eljárni.
Az első - és legfontosabb - mondata az osztrák szövetségi alkotmánynak, az 1. paragrafus, így hangzik (szó szerint): "Ausztria egy demokratikus köztársaság. A jog forrása a nép." Tehát az osztrák köztársaság nem ismer olyan magát demokratikusnak valló szervezetet, amely akadályozhatná a népet, hogy maga döntsön arról, hogy kilépjen az EU-ból vagy ne.
Pontosan ezt a jogot követelik az EU-kilépésről szóló népszavazást megindító kérvénynek az aláírói, akik az osztrák szövetségi alkotmány egyik legjobb szakértőjére hivatkozhatnak, aki a korábbi igazságügyi miniszter, Dr. Hans R. Klecatsky, az innsbrucki egyetem nyugdíjas közjog professzora, és aki az elsők között írta alá az EU-kilépésről tartandó népszavazás-kezdeményezést Innsbruck városának a magisztrátusán, 2010 márciusában, közvetlenül a munka megkezdése után...
Ausztria létalapjának a megmentése
Ez az EU-kilépésről szóló népszavazás legfontosabb pontja. Nem csak a "Lisszaboni Szerződés" által, ami az EU jelenlegi munkaalapja, de legkésőbb ez által az EU egy óriási szövetségi állam lett (egy államközösség helyett), amelyben minden tagállam és nép messzemenően elvesztette önrendelkezési, azaz a demokráciához való jogát.
Egy központi gazdasági kormány bevezetésének a terve az egész EU-ban, beleértve a tagállamok adófelségjogaiba való beavatkozást is (azaz EU-adók bevezetése a nemzeti adók mellett), ennek világos bizonyítéka. Számos döntés - és különösen a "nagy dolgokban" - zárt ajtók mögött történik; EU "csúcsokon", az EU-Bizottság felfújt hivatalnoki apparátusában, és egyre inkább a kormányfők között, azaz valódi legitimáció nélkül. A tagállamok parlamentjeit messzemenően kikapcsolják, az illető államnemzetek döntéseiről nem is beszélve. Az EU-Parlamentnek nincs törvényhozási joga és mi több, nem is egyenlőségi alapon választják. Az egész EU-építményben hiányzik a demokrácia legfontosabb ismérve, a hatalommegosztás!
Népgazdaság
Kis- és közepes üzemek számára, amelyek kapcsolódnak a lakossághoz, egyre kevesebb lehetőség adódik egy nemzetek feletti rendszerben. Az EU-tagság miatt Ausztria nem tud olyan kereskedelmi szerződéseket kötni, amelyek szükségesek a népgazdaság számára, mivel a kereskedelmi politika teljesen az EU központi hivatalainak van alávetve. Ausztria csak akkor tudja visszanyerni gazdaságpolitikai döntésjogát egy válságbiztos gazdaságpolitika (újra)építéséhez, ha kilép az EU-ból.
Szociális állam
Az EU legfontosabb elve, az úgy nevezett "piacszabadság", azaz a korlátlan árumozgás-szabadság, letelepedési szabadság, a szolgáltatások szabadsága és a munkavállalók szabad költözködési joga, valamint - a konszernek számára a legfontosabb - a tőkemozgás szabadsága, egy profitmaximalizálásra irányult politikát tesznek lehetővé, amely a legtöbb embernek rendkívül árt, és amit az Európai Bíróság évtizedek óta szigorúan keresztülvisz. Szociálpolitika számára nem volt és ma sincs lehetőség. Csökkenő reáljövedelmek, valamint a szegények és a gazdagok között egyre növekvő szakadék ezt bizonyítják.
Határok
Senkinek sem fáj, ha a határon fel kell mutatnia az útlevelét. Az országhatárok EU általi eltörlése és ennek következtében az állam személyekre és árukra vonatkozó ellenőrzési lehetőségeinek a megszűnése azonban szörnyű következményekkel jár; többek között a bűnözés elterjedését, az illegális és káros áruk akadály nélküli behozatalát teszi lehetővé. Ismét szükségünk van értelmes határintézményekre, hogy megvédjük a lakosságot!
Semlegesség
A semlegesség azt jelenti, hogy a semleges államnak saját külpolitikája van (mint a Svájcnak), amely minden katonai paktumon kívül marad és ezzel a békét szolgálja. Az EU-hadsereg által azonban, amelyben Ausztria is részt vesz, maga az EU is egy katonai paktum. Ez pedig közel áll a NATO-hoz. A legtöbb EU-állam egyúttal NATO-tag is, elsősorban a nagy államok. A semlegességet ismét az osztrák (kül)politika alapjává tenni csak akkor lehet, ha kilépünk az EU-ból.
Géntechnika mentesség
Az előírt határtalan "piacszabadság" miatt egy EU-tagállam nem tudja megakadályozni a génmanipulált takarmány, "ipari burgonya" vagy készáruk behozatalát. Így ezek bekerülnek az élelmiszer-körforgásba akkor is, ha Ausztriában nem termesztenek génmanipulált vetőmagokat. Ez csak akkor megakadályozható, ha Ausztria ismét maga határozza meg élelmiszer törvényeit és ellenőrizheti határait. Ezt pedig csak akkor lehet, ha kilépünk az EU-ból.
Saját pénznem
A nemzeti pénznemek nemzetköziesítése nem működik, ami a jelenlegi pénzügyi és gazdasági problémák lényeges oka. A pénzügyileg labilis országok deficitjének az átvétele pénzügyileg stabil országok által, ami az euró lényege, csak tovább rontja a helyzetet.
Az euró mindenáron való megmentése egy időben behatárolatlan végtelen kezességi kötelességvállalás (védőháló) az EU nettó befizetői, mint Ausztria által, nem várható el az osztrák polgároktól. Amint Ausztria kilép az EU-ból, ismét bevezetheti saját pénznemét és ezzel is akadályozhatja a drágulást.
Inge Rauscher
Az EU-kilépésről szóló népszavazás meghatalmazottja,
Zeiselmauer/Bécs, 2011. december 20.
Az EU-kilépésről szóló népszavazás-kezdeményezés beadása
Pártok Feletti Platform az EU-kilépéshez
Az EU-kilépésről szóló népszavazás-kezdeményezés 2011 december 20-án a belügyminisztériumban az előírásoknak megfelelően be lett nyújtva 9266 hivatalosan igazolt támogatási nyilatkozattal. (A törvény által megkövetelt szám 8032 nyilatkozat.)
Az EU-kilépésről szóló népszavazás-kezdeményezés Pártok Feletti Platformjának a szóvivői tájékoztattak a belügyminisztériumban 2011 december 20-án reggel 9 órakor történt hivatalos benyújtásról. A platform és több mint 9000, a hivataloknak bizonyított támogatói demokratikus-jogállami úton kívánják egy szabad és független semleges Ausztria helyreállítását és a katasztrofális osztrák EU-tagság megszüntetését, amely a lakosság számára semmilyen formában nem elfogadható.
Ausztria az EU egyik fizető mestere, de ennek ellenére az amerikai hitelminősítő intézetek, "a világ új urai", akik felett nincs demokratikus ellenőrzés, egyre szkeptikusabban ítélik meg. Ezt a számlát elsősorban a kis- és középkeresetű osztrákok fizetik meg, mint ahogy az a "Statistik Austria" kutatásaiból kiviláglik.
Ausztria jövője csak az ország gazdasági, kulturális és környezeti előnyeinek a figyelembe vételével képzelhető el, és egy olyan életmódra való áttéréssel, amely összhangban van a természettel, valamint a következő generációk és minden teremtmény javát szolgálja, aki ezen a mi egyetlen földünkön él. Az Európai Unió, mint a nagy konszernek igazgatóinak meghosszabbított keze, csak abban érdekelt, hogy a nemzetközi tőkeáramlás fő akadályát, a nemzetállamokat megfossza fő feladatától, a polgárok szociális védelmétől. Ez az "EU-gazdasági kormányzása".
Számos polgár azonban nem óhajt tovább az euró szavatossági csomag szolgája, azaz védőháló-fizető lenni és emiatt komoly bevételkiesést elszenvedni.
Inge Rauscher, az IHU elnöke, az EU-kilépésről szóló népszavazás-kezdeményezés Pártok Feletti Platformjának a nevében
megjelent: Zeit-Fragen, 2012.01.23.
További anyag az interneten: www.Uberparteiliches Volksbegehren fur den Austritt aus der EU
Fordította: Vajta Dénes
Kapcsolódó cikk: Pokoljárás előtt - avagy hazánk a pénzkartell növekvő szorításában
| | | | |
Izraeli nyomulás a magyar lakáspiacon II.
2007, december 12 - 23:10 Barikád
 A 90-es évek közepe óta a zsidó államból érkezett befektetők olyan jelentős pozíciókat szereztek a fővárosban, vállalkozásaik, menedzsereik között olyan bonyolult kapcsolatrendszer alakult ki, amit egy cikk nem tekinthet át. Az Index arra vállalkozott, hogy felvillantsa, az elmúlt időszakban kik voltak a legnagyobb hatással a város arculatára, és melyek azok a cégek, amelyek a következő években is biztosan a befolyásos ingatlanvállalatok között lesznek.
Juli Ofer
A haifai kisvállalkozásként indult Ofer Brothers az utóbbi ötven évben vált több kontinensre kiterjedő családi cégbirodalommá. Oferéket a Forbes is a Közel-Kelet leggazdagabb famíliái között jegyzi, magánvagyonukat 1200 millió dollárra becsüli. A vállalatot 2002-ben hivatalosan felosztotta egymás között a klán két feje, Szemi és Juli, azaz Jehuda Ofer. A kelet-európai, köztük a magyar ingatlanüzletek az utóbbi hatáskörében maradtak. Juli Ofer már a 90-es évek közepén fantáziát látott a magyarországi befektetési lehetőségekben.
Balról jobbra haladva: Ejal Ofer, Idan Ofer, Doron Ofer, Udi Engel, Joszi Rozen, Liora Ofer, elől balra Szemi Ofer, jobbra Juli Ofer
Ha pontosak a politikusok által hangoztatott adatok, az Izraelből érkezett invesztíciók felét-harmadát az Ofer Brothers hozta. Juli Ofer szerint tengerhajózási és ingatlanüzletekben meggazdagodott cége egymaga legalább egymilliárd dollárt fektetett be Magyarországon. Orbán Viktor miniszterelnökként az év befektetőjének járó elismerésben részesítette az üzletembert.
Ofer nem magyarországi gyökerek miatt választotta Budapestet, családja Romániából származik. Már elmúlt hetven, amikor az izraeliek első hulláma felfedezte magának a magyar fővárost. A milliárdos kilenc nyelvet beszél, magyarul nem tud, viszont rendszeresen jár Budapestre. Ő és felesége, Ruti volt az első vendég a rendőr-főkapitányságból szállodává alakított Le Meridienben.
Az óriáscég Pesten is kicsiben kezdte, aztán megpróbálkozott egy nagyobb pilotprojekttel, a Duna Plázával, amihez a Transelektróban találták meg a magyar partnert. A siker nyomán az ingatlanos beruházásokat sokáig az egyik első igazi bevásárlóközpontot építő cég gyűjtötte össze.
(Magyar mércével: Juli Ofer ~ 1 Demján)
Aztán jöttek irodaházak, a Dózsa György úti MSZOSZ-székház, a Váci utcai értéktőzsde és a Váci úti Budapest Bank. (A Transelektróval létrejött együttműködés nyomait őrzi, hogy a Transelektro Vagyonkezelő Kft. fennhatósága alá tartozó, a Duna Pláza mögötti Prestige Towers lakóparkot fejlesztő cég az utóbbiakat szintén sajátjaként sorolja fel referenciái között.) Sok egyéb mellett lakásépítések is indultak, olyanok, mint a 7 ezer négyzetméter összterületű Bellevue Residence a Budakeszi úton, és a 8 darab 8 emeletes tömbből álló Central Park megaberuházás a Lehel úton. Az Ofer-csoport kisebb piaci szorongást okozott, amikor 2001-ben egy csomagban eladta a Plaza Centersnek a Duna Plázát, valamint a soproni és a nyíregyházi bevásárlóközpontot. Az akkor 80 éves főnök több megnyilatkozásban nyugtatta a piacot: a tranzakció nem a kivonulás előjátéka.
Moti Zisszer
Óriásnak tűnik az Oferékkel szoros kapcsolatot ápoló Plaza Centers is, pedig a céget Magyarország tette naggyá. Újabban az Aréna Pláza révén került a hírekbe, de a PC számára az ország legnagyobb bevásárlóközpontja nem a legnagyobb és korántsem az egyetlen beruházás Budapesten. Annyira nem, hogy a Mordehaj (Moti) Zisszer irányítása alatt álló vállalkozás első tíz évében - honlapja szerint - lényegében csak itt tevékenykedett. Itt viszont nagyban, 2004-ben már a Duna Plázát, a Csepel Plázát és 10 saját, illetve Ofer-fejlesztésű bevásárlóközpontot adott el 278 millió dollárért a Klépierre-nek, amely azóta a térségben épített PC-plázák állandó felvásárlója lett. Négy másikat (Veszprém, Pécs, Szombathely és Sopron) egy évvel később a Dawnay Way vett meg 54 millió dollárért.
Zisszer egyébként a PC-ben döntő befolyással rendelkező Europe Israel Group alapítója, egyben az igazgatótanács elnöke. 1982-től, karrierje kezdete óta foglalkozik ingatlanfejlesztéssel, dolgozott számos nagyobb beruházáson Izraelben, Dél-Afrikában, Indiában és Kelet-Közép-Európában. Magyarország-centrikus portfoliója ellenére nem élt Budapesten. Az 52 éves Zisszer elhatározásában szerepet játszott 5 gyermeke is. A Haarec című lap szerint felesége már 1992-ben közölte, amikor külföldi vállalkozásai miatt egyre több időt töltött Izraelen kívül, elvárja, hogy a hétvégéket otthon, családjával töltse. "Másnap vásároltam magamnak egy repülőgépet" - mesélte a családi béke megtartására kiötlött megoldást.
(Magyar mércével: Moti Zisszer ~ 0,5 Demján)
Az Európa Izrael Csoportnak jelenleg vannak érdekeltségei néhány nyugat-európai és egy romániai szállodában, továbbá tulajdonukba került az Andrássy úti egykori balettintézet épülete is. A PC legnagyobb szabású fejlesztése azonban a Hajógyári-sziget lesz.
Ofer Hava
Talán nem véletlenül a Duna Pláza mellett kötött ki legújabb és leggrandiózusabb projektjével a pesti ingatlanoskörök másik jelentős szereplője, Ofer Hava. (Félreértések elkerülése végett: nem rokona Oferéknek.) Hava az ősszel jelentette be, hogy az újpesti öbölben komplett városrész megépítését tervezi: hét év alatt 2000 lakás, 137 ezer négyzetméternyi iroda és 55 ezer négyzetméternyi kereskedelmi funkciójú épület. 750 millió dollárból.
Hava sem operált mindig csillagászati összegekkel. Budapesten egy Wesselényi utcai lakással kezdte, miután tájékozódott a moszkvai és a varsói lehetőségekről. A vállalkozó az Indexnek azt mondta, szimpátia mellett az összetettsége ellenére is kedvezőnek mondható adórendszer volt a legfőbb csáberő. Mostanában Budapest és Tel-Aviv között ingázik, de itt is van lakása, gyerekei is sok időt töltenek Magyarországon. Lánya lett a nagy projekt, a 360^(o) Budapest egyik reklámarca.
Ofer Hava cége, a Home Center hajtotta végre a régi zsidónegyed egyik legnagyobb lalóépület-beruházását. Az Akácfa utcában 120 lakásos tömbbel épített be egy foghíjtelket.
(Magyar mércével: Ofer Hava ~ 0,4 Demján)
Szintén a VII. kerületben épül a Blaha és a Keleti között Orient néven egy hotel-apartmanház kombináció, az eddigi legnagyobb 300-400 lakásos projekt azonban a XVIII. kerüleben zajlik. Az ingatlanosként elkönyvelt Hava tavaly ősszel azzal lepte meg az üzleti köröket, hogy egy ír-magyar befektetői csoport élén nevezett a Malév privatizációs pályázatára.
Ehud Amir
Nincs még negyven, mégis a legismertebb külföldi üzletemberek egyike. Ehud Amir friss diplomás könyvvizsgálóként 1996-ban érkezett Tel-Avivból Budapestre, ahol rövid időn belül a lakásépítési boom éllovasa lett. Vezetése alatt futott fel a lakásbizniszre váltó Autóker, amely tavaly is a harmadik legtöbb lakást forgalmazó beruházó volt Budapesten, lakáseladásai pedig összességében jócskán túlhaladták a 2000-et.
Amir ingatlanos pályafutását Zisszer szárnyai alatt kezdte, két évet lehúzott a Plaza Centers regionális pénzügyi vezetői posztján. Azután robbantott az Autókerrel, amelynek 1999-től 2007 tavaszáig elnök-vezérigazgatója volt. A cégnek az újlipótvárosi fejlesztésekkel sikerült presztízst szereznie. A Cézár Ház, a Kleopátra Ház és a Római Kert után a Gozsdu Udvar és az elszámolási vita miatt elhúzódó építkezés, a Szinyei Merse Ház következett, mind több száz lakással bővítette a fővárosi kínálatot.
(Magyar mércével: Ehud Amir ~ 0,4 Demján)
Több izraeli céghez hasonlóan Amir is visszatért a Duna Pláza környékére. Az Autóker a Transelektro irányítása alatt épülő Pestige Towers mellett saját folyóparti területén az idei év elejéig már több mint 600 lakást adott el, és egészen az évtized végéig több új toronyház megépítését tervezi. A cégnek annyi földje volt a pláza mögött elhelyezkedő egykori ipari területen, hogy abból 9 hektárt tovább tudott értékesíteni egy spanyol fejlesztőnek.
Jakob Engel
A többiekkel szemben, a budai Duna-parton vágott nagy építkezésbe az ötvenes éveit taposó Engel a saját nevét viselő cég magyar filiáléjával. A mérnökből lett haifai ingatlanvállalkozó 1977-ban alapított cége a Goldberger-gyár területén épülő 570 lakásos Sun Palace lakóparkkal mutatkozott be. Ő sem magyarországi rokonság miatt indította el a budapesti fejlesztéseket, nem is költözött ide. Üzleti stratégiájával követte a Plaza Centerst, a vidéki nagyvárosok felé fordult. Győrben meghirdetett programja új városrész építését ígéri, de tavaly jelezte, akár Székesfehérváron vagy Debrecenben is építene lakásokat.
Az izraeli fennhatóságú cégek profiljaik alapján egymás versenytársai ugyan a magyar ingatlanpiacon, meghatározó figuráik azonban gyakran bukkannak fel közös vállalkozásokban, beruházásokban. A Duna Pláza tulajdonosváltásainak története jól érzékelteti összefonódást.
Moti Zisszer szerint a kilencvenes évek első felében a bankok még bizalmatlanok voltak a kelet-európai bevásárlóközpontok tervei iránt, nem mertek belevágni a finanszírozásba. "Nemhogy az ajtón rugdostak ki a bankokból, az ablakon hajítottak ki. Azzal érveltek, hogy a havi 150 dolláros átlagfizetésből nem lesz, aki vásároljon az üzletközpontban" - emlékezett vissza kezdeti elutasításokra a Plaza Centers vezére.
A Duna Pláza ennek ellenére felépült, és hamar kiderült, hogy sikeres a vállalkozás, így Zisszer a régióban további 50 pláza építéséről hozott döntést. Az egyetlen probléma az volt, hogy ehhez nem rendelkezett megfelelő tőkével, így kénytelen volt eladni a Duna Plázát Juli Ofernek, hogy az így szerzett pénzből további négy telket vásárolhasson.
Nem ez volt a két üzletember első találkozása. Már 1991-ben dolgoztak közös projekten Izraelben, az Ofer testvérekkel közösen nyertek el megrendelést Askelonban. Ennek része volt egy kikötő kivitelezése is. A beruházást viszonylag gyorsan, 21 hónap alatt fejezték be.
Ez alapján nem meglepő, hogy a Duna Pláza eladása után két évvel Juli Ofer eladta a bevásárlóközpontot, a vevő pedig nem volt más, mint Moti Zisszer.
A Plaza Centers jó iskolának bizonyult számos fiatal üzletember számára is, akik az ezredforduló környékén aztán saját erejükből próbáltak karriert csinálni. A PC-nél indult topmenedzserek nehezen követhető hálózatot alakítottak ki. Sokan több helyen párhuzamosan is kollégiái egymásnak.
A Plaza Centers vezetésében tevékenykedett az autókeres Ehud Amir, az Álom Sziget, vagyis a Hajógyári-szigeten épülő megaberuházás egyik vezetője, Szemi Szmuha, az Engel-Csoport ügyvezetője, Michael Mevorach, valamit a Zisszerhez köthető ingatlanos vállalkozás, az Elbit elnöke, Simon Itzhaki.
Michael Mevorach cégtársa egy másik, Budapest külsőbb kerületeiben, illetve a főváros környékén lakóingatlanokat építő vállalkozásban, az Elephantban Lior Harari, aki jelenleg az Álom Sziget projekt vezetésében is dolgozik Szmuhával. Lior Harari emellett az Engel Csoport környékén is megfordult.
A Gozsdu-udvar eladáskor a Király utcai beruházás körül bukkant fel Arie Jomtov neve. Jomtov több projekteken dolgozott együtt Ehud Amirral, és volt közös beruházása Juli Oferrel is. Jomtovhoz kötődik továbbá számos Andrássy úti palota is, melyekben a sajtóhírek szerint felújításuk után luxuslakásokat tervez kialakítani. A cégadatbázis szerint Szmuha és Jomtov is vágtak már bele közös ingatlanbizniszbe.
Jomtov legutóbb a Budapest Gate fedőnevű nagyberuházás terveivel mozgatta meg az ingatlanos sajtót. A gyémánt golflabdával reklámozott tervek szerint Bicskén golfkomlexum épülne 400 millió dolláros invesztícióval.
Szmuha a Plaza Centersszel együtt magánemberként vette meg a Soleh Boleitől a Kolosy téren lévő Új Udvar bevásárlóközpontot úgy, hogy az eladó is a tulajdonosok között maradt. Soleh Bolei pedig az Ablon irodaházai mellett a Váci úton vágott egy újabb tömb megépítésébe. Szmuha közvetlen irányítása alá tartozik Euro Ingatlan Csoport is, amely szintén ambiciózus lakásépítési terveket sző az egész térségre vonatkozóan, és ebben a már több cégben megismert partnere, Lior Harrari is segít.
Nem feltűnő, de hatékony
Az emblematikus izraeli figurák vállalkozásai mellett a piacból egyre jelentősebb szeletet hasítanak ki azok a cégek, amelyek keveset törődnek a PR-ral, sőt kifejezetten kerülik a nagyobb ismertséget. Néhányuknak sikerült úgy kenterbe vágnia az elmúlt években a mezőnyt, hogy az ingatlanos körökön kívül nevük egyáltalán nem cseng ismerősen. 2006-ban például csak a Corvin-projektnek jelentős hírverést csináló Cordia Magyarország Zrt. tudott több új lakást piacra dobni és értékesíteni, mint a Benyakar Israel és a Gindi Group által 2005-ben alapított GB Európa Ingatlan. A gyors karriert befutó vállalkozás inkább rossz sajtójával tűnt ki a lakáspiac amúgy sem problémamentes szereplői közül, mint tudatos brandépítéssel.
A Benyakar testvérek a cég honlapja szerint négy évtizedes fejlesztői tapasztalatot hoztak magukkal, amikor 2001-ben kiszálltak a tőzsdén is jegyzett izraeli vállalkozásból, és áttették székhelyüket Kelet-Közép-Európába. Magyarországon cégcsoportot hoztak létre, külön kft. építi a VIII. kerületi 420 lakásos Ciprus Házat, a IX. kerületi több mint 200 lakásos Silverside Apartmanházat, valamint a luxuskategóriásnak szánt Madárhegy projektet. A szerteágazó vállalkozás az üzleti siker ellenére belefutott néhány botrányba is. Először azért figyeltek fel rá, mert a Dandár utcai apartmanház építésénél késhegyig menő elszámolási vitába keveredett az alvállalkozókkal. Ez ugyan nem ritka jelenség a lakáspiacon, de az "antiszemitázással" operáló izraeli cég ügyét felkapta a sajtó is. Az átadásra szánt lakások minősége sem ütötte meg mindenhol a vevők által elvárt szintet, de a legnagyobb médiafigyelmet mégis az izraeli nagykövet és a cég kapcsolata kavarta.
Nagykövet határozott érdeklődési körrel
David Admon, Izrael állam budapesti nagykövete röviddel megérkezése után már jelezte az ingatlanok iránti érdeklődését. A politikus felajánlotta a VII. kerület polgármesterének, hogy tapasztalataival segíti a régi pesti zsidónegyed épületeinek rehabilitációját. "A tel-avivi városháza alpolgármestere voltam, hatalmas szakmai tapasztalatom van, ezt szeretném a rendelkezésükre bocsátani" - mondta Admon Hunvald Györgynek az erzsébetvárosi polgármesteri hivatalban, ahova a Mazsihisz vezetőinek kíséretében érkezett. A nagykövet álláspontja az volt: fontos, hogy az izraeli befektetők maximálisan támogassák a területet, fektessenek be itt, tegyék "lakhatóvá" a környéket. Az elmúlt években egyértelmű volt az izraeli érdeklődés az egykori gettó felújítása, de leginkább átépítése iránt. A negyed házainak tulajdonváltásai azonban nehezen követhető csatornákon zajlottak, a politikus mégis hivatalos támogatásáról biztosította a projektek egészét. Admon azonban a GB Európával került a legközelebbi kapcsolatba. A céggel vitatkozó alvállalkozók szerint azt sem tartotta posztjához méltatlannak, hogy részt vegyen a békítő tárgyaláson. A Hír tévé ezután ásta elő a Madárhegy-beruházás alapkőletételéről készült felvételt, ahol a beruházó cég vezetője az ünnepség hevében elárulta, egy off-shore cégen keresztül résztulajdonosa a projektcégnek.
A listázott cégek
Előkelő helyet biztosított magának a lakáspiaci toplistán a GB Európa és az Autóker mögött az Olimpia Group is. A tavalyi Ecorys-összesítés szerint a csoport a negyedik helyen zárt, idén pedig már azt ünnepelhette, hogy túljutott az 1500. lakáseladáson. A londoni tőzsdére bevezetett Nanette leányvállalatát Tamir Kishon irányítja. A cég fejlesztése volt 2003-ban az angyalföldi Palóc kert 133 lakással, valamint 2004-ben a ferencvárosi 162 lakásos Gizella ház. Az Olimpia Group a Lehmann Brothersszel együttműködésben a Soroksári út és a Ráckevei-Duna partján fekvő 75 ezer négyzetméteres területen 2010-ig 1800 új lakást kíván felépíteni. Az Olimpia fejlesztette többek között a Népstadion szomszédságában a Városliget apartmanházat, amely négy 7 és 9 emeletes épületből áll.
A top 10-be került az Elephant Holding is, annak köszönhetően, hogy 45 százalékos forgalomnövekedést produkált egy év leforgása alatt. Az izraeli háttérrel rendelkező cég az elkövetkező két évben közel 3000 további lakás építését tervezi. A XVI. kerületben épülő 342 lakásos Malomdomb Lakókert mellett a cég főként mediterrán hangzású nevekkel vonzza vásárlóit, így került Pestszentlőrincre a Zaragoza Kert, Királyerdőre az Ibiza, Biatorbányra pedig a Barcelona Ház. A csepeliek egy része viszont nem örült a cég dinamizmusának, egy 180 lakásosra tervezett lakópark miatt szeptemberben tüntetők vonultak a holding Andrássy úti központja elé. A cég tulajdonosi szerkezete bonyolult, ami egyáltalán nem kirívó a többi Magyarországra települt beruházó vállalkozás között. Az EH Zrt. felett három cég rendelkezik, az USA-ban jegyzett Prima Duna Investments Inc., az angol Virgin-szigetekre bejegyzett Elephant (Europe) Ltd., illetve a Bilbao-Építő Kft. Ez utóbbi cég tulajdonosa a panamai székhelyű Aquamarket Inc., valamint az Elephant-Holding Zrt, amely a Prima Dunát váltotta. A vállalkozások élén két izraeli állampolgár - Yan és Matti Lis - áll.
Az élbolyban van az Adi Dana és a Simon Hovav vezette Coral Holding is, amely rengeteg egy címre bejelentett projektcéget fog össze. A két Seychelle-szigetekre bejegyzett vállalkozás képviselője Adi Dana, de cégtársa, Simon Hovav személye összeköti a Coralt egy izraeli székhelyű nagyvállalattal is. A Marlaz Ltd. 2000-ben csatlakozott. A Coral főként a VI., a VII., a VIII. és a XIII. kerületi kisebb méretű beruházásokra specializálódott. A társaság közlése szerint 1000 lakást építenek Budapesten.
(...)
| | | | |
Böjte: Összevegyültünk egy uzsorás kufár társasággal és most csodálkozunk?
Húsz éve folyamatosan vesszük fel minden évben a kölcsönöket, mert jobban, kényelmesebben akarunk élni, mint amennyire a munkavégzésünk feljogosít. Összevegyültünk egy uzsorás kufár társasággal és most csodálkozunk? Döbbenetes, a hiánycél évente csak 3 százalék?! Aki korpa közé keveredik, azt megeszik a disznók. Fojtogatnak a bankárok? Nem kellett volna felvenni a kölcsönöket!
Keseregni fölösleges. Eső után köpönyeg! Mi a megoldás? - kérdezik itt is, ott is? Nem az a kérdés, hogy a múltban mit kellett volna tenni, hanem itt és most mit kell tennünk?
A cári Oroszország az uzsorás bankárok karmai között vergődött, ezért a fényűző életmódhoz szokott vezető rétegét a nagy októberi forradalomban elhajtotta, és nagyrészt, mint halálos ellenségét kiirtotta. Milliók és milliók haltak meg és nyomorodtak meg, és nem csak Oroszországban.
Németország a fojtogató pénzügyi örvényből próbált kitörni, és végül Hitler vezetésével egy világégés szörnyű kataklizmájába rántotta az emberiséget. Nem csak a politikusok és a katonák, de a pénzvilág bűne is volt a második világháború!
A valóság az, hogy mi mindannyian tápláljuk, éltetjük a kapzsiság ördögét, mi hizlaljuk legyőzhetetlenné! Nem vállalsz gyermeket, így pénzedből nem földet, otthont veszel gyermekednek, jövődet nem fiadra bízod, hanem bankot keresel, olyan emberekre bízod pénzedet, kik a legnagyobb kamatot ígérik. Persze őket is viszi a bírvágy szelleme, és pénzeddel, mint cápák vetik magukat bele a pénz világába. Nincs kegyelem, ha nem sikeres ragadozók és te pénzedet veszélyben érzed, hát te is könyörtelenül visszaveszed utolsó vasig, és más bankra bízod. Nincs megállás, a tőzsdék, a bankok, a pénzvilág modern kártyajátékai, és ha játszassz, munka nélkül is gazdag lehetsz... de valóban az lehetsz? A fogyasztás, a birtoklás vágya, a gonosz lélek vadászkutyái űznek, hajtanak a vesztedbe.
Isten által mindannyiunknak adott anyagi javak bölcs elosztása, hatalmas feladat! A múltban ott vannak a félelmetes kudarcok! A kapzsiság, az önzés, a pénz, mint pusztító fenevad szedi az áldozatait. Van más megoldás?
Egyetlen elfogadható válasz a mai világ haláltáncára, Jézus Krisztus válasza. Kétezer évvel ezelőtt közénk jött, és nem állt le vitázni, kiosztani senkit, hanem szülőföldjén Názáretben, megélte szeretteivel a maga csendes, becsületes munkáséletét. Fenntartható vágyakat állított elénk, egy olyan életformát, mely elérhető, s mely boldoggá is tesz. Szent Ferenc már nyolcszáz évvel ezelőtt az ördög ganajának nevezte a pénzt, egyszerű, vidám életútja ma is járható. Fenntartható, tiszta örömök után kell kinyújtsuk a kezünket. Olyan örömök után, melyet nem esz meg a rozsda, melyet nem rág szét a moly, melyek után másnap nem keserű a szájunk íze. Van kiút, van válasz recsegő, ropogó világunk kérdéseire. Jézus, ha ma közénk jönne, ugyanazt tenné, mint kétezer évvel ezelőtt, szépen megélné a csendes, egyszerű názáreti életét szeretteivel. Dolgozna, alkotna, mint ács vagy földműves, vagy tanár, vagy orvos becsületesen, szorgalmasan, ott a szép szülőföldjén, ahol született.
Meg kell zabolázzuk elsősorban önmagunkban a kapzsiságot, hajtsuk el magunktól a fölösleges fogyasztás, a birtoklás utáni vágyat. Autónkban nem maximalizálni akarjuk a fogyasztást. A cél egy optimális, takarékos motor, mely kevés üzemanyaggal célba visz. Miért nem ugyanez a cél életed minden területén? Sokszor a kevés is elég, a szerény, egyszerű megoldás is célravezető. Egy angol polgármester névnapi ünnepségén voltam, szerény, egyszerű vacsora volt a 170 vendégnek: svédasztal kétfajta hússal, háromféle körítéssel, előétel nem volt, a végén mindenki vehetett egyféle süteményből, az italokat mindenki saját kontójára kérhette. Néztem a kedves 70 éves vendéglátónk egyszerű, természetes, vidám ünneplését, magamban azokra a rendezvényekre gondoltam, melyeket itt a Kárpát-medencében rendeznek és elszégyelltem magam. Igen, a soktornyos, bádogtetejű házak lakóit lenézzük, de újgazdag rongyrázásban az egész társadalmunk ott liheg a nyomukba. Fölösleges költekezéssel akarjuk bizonyítani kiválóságunkat, és balgán, magunkat és egész társadalmunkat belerántjuk az adósság szörnyű szakadékába. Egyke, végzős gyerekeink tanévzárójára vagyonokat költünk, csak a fényképésznek egy egyszerű ember kéthavi fizetését adjuk gálánsan, mert fontos a látszat. Bűn! Mi vetettünk ágyat a gonosznak, miért csodálkozunk, hogy nyakunkra költözik? Elmennek a fiataljaink? Miért vállalnák az általunk felhalmozott adóssághegyeket?
Nézzétek az ég madarait, a mezők virágait! Van megoldás, adjátok oda a császárnak ami a császáré, és ti keressetek olyan kincseket, mik megmaradnak az örök életre, mondja a mi Urunk! Ő maga is a názáreti csendes, egyszerű életével bizonyította, hogy szeretteink körében, szülőföldünkön, becsületes, egyszerű munkás életet élve, a szép természetben boldog lehet az ember. Ez az az út melyet ő is járt, és melyet mi is járva egy fenntartható életet élhetnénk és boldogok lehetnénk.
Induljunk el Krisztus nyomában!
Szeretettel, Csaba testvér
gondola.hu
|
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
|
|
|
 |
|
© Nemzeti Hírháló 2003-2007 - Támogatáshoz postacím: 7130 Tolna, Katona József u. 10/D |
 |
|
|
 |
|
|
|